2012. október 25., csütörtök

Kis lépés-nagy lépés:)

 Ma a testvéremet sikerült rávenni,hogy regisztrálja magát skype-ra.Ez első lépésre nem tűnik nagy dolognak..de ismerve őt...AZ:)

...és beszéltünk,legalább egy órát:) Mindenfélét mesélt és vicces volt és okos,mint mindíg, az én nagy testvérem:)

...és megnyugodtam ettől.

Kezd helyreállni a világ a tegnapi hurrikán után.Még fel kell takarítani a romokat,de lehet folytatni az életet:)

Ja..és ma a host anyukám mikor hazajött,mosolyogva mondta,hogy van egy meglepetése számomra...mégpedig vegetariánus sushi..:) És tényleg az:)

Utána pedig egy csomót beszélgettünk a konyhában.
Ennyit a nagyon megbízható és objektív emberi érzékelések helyességéről (utalok itt a tegnapi kitörésemre a családdal kapcsolatban).


....

Ma késő este,a nap méltó zárásaként kaptam egy levelet egy kedves barátomtól,aki rendszeres olvasóim közé tartozik:)
Azt szokta csinálni,hogy mindíg reagál,az itt a blogban leírtakra.Most is ezt tette,nagyon kedvesen és bátorítóan! A levél csatolmányai között volt egy dal,amitől megint jól meghatódtam..:)szóval ezt meg is osztom veletek:

És a host anyuka is átküldött pár fénnyképet a gyerekekről emailben,a mai beszelgetésünk kapcsán.


Kicsit olyan ez az egész,mintha csak egymást felülíró érzéki csalódások tömegében élnék...ami egyik nap szörnyű,arról a következő napon bebizonyosodik,hogy nem úgy van...mintha csak azt kellene tudatosítanom,hogy semmi sem fekete és fehér,vagy végleges és megváltoztathatatlanúl meghatározott!

Kedves Fennvaló,köszönöm a tanításokat!:)

Kiegészítés: Laura :) aki az én nagybetűs barátom:) na ő ezzel a dallal kivánt nekem Boldogságos és jókedvű napokat:)
 Most nem vagyok benne biztos,hogy örülni fogsz,hogy kiírtam a neved,de a hírnév árnyoldalaival is szembe kell nézned,ha Harry hercegre fáj a fogad:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése